Pulay Endre: Magyarszombatfai Fazekasház
Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága (Szombathely) , 1975
1951. őszén a Vas megyei KISZÖV szervezésében Magyarszombatfán Háziipari Szövetkezet jött létre, melynek megalapítója 12 fazekas volt. Időközben a szövetkezet létszáma 32 főre emelkedett. Kicsinek bizonyultak már a fatüzelésű kemencék, ezért félmillió forintos kölcsönnel egy üzemépület felépítésbe kezdtek, de mivel a kapott kölcsön visszafizetése a Háziipari Szövetkezet részéről nem látszott biztosítottnak, 1953. január 1-ével önként kérte a szövetkezet állami vállalattá történő átszervezését. Ekkor csatolták a Vas megye Tanácsa Ipari Osztálya által létrehozott Megyei Tanács Téglagyárainak Egyesüléséhez.
Horváth Ottó
A Magyarszombatfai Kerámiagyár fejlődése
Magyarszombatfai kerámia gyár fejlődése 1951 őszén a Vas megyei KISZÖV szervezésében Magyarszombatfa Háziipari Szövetkezet jött létre melynek alapítója 12 fazekas volt. Időközben a Szövetkezet létszáma 32 főre emelkedett kicsinek bizonyultak már a fatüzeléses égetőkemence ezért félmillió forintos kölcsönnel egy üzemépület felépítésével kezdtek, de mivel a kapott kölcsön visszafizetése a háziipari Szövetkezet részéről nem látszott biztosítottnak 1953 január elsejével önként kérte a Szövetkezet állami vállalat a történő átszervezését. Ekkor csatolták a Vas Megyei Tanács Ipari Osztálya által létrehozott Megyei Tanács Téglagyárainak egyesüléséhez. Az egyesüléshez történő beolvadás után befejezés nyert a már megkezdett új üzemépület majd közvetlen utána a mintegy egy millió Ft-os költséggel egy új csőkemence épült meg amely kezdetben szén generátoros tüzeléssel üzemelt de 1955-ben olajtüzelésűvé alakították át. Ebben az évben a létszám elérte már az 50 főt de a termelési érték csak 80 -100 ezr Ft körül mozgott. Az összes termelési érték több mint ötven százalékát fizették ki munkabérként, melyből látható hogy a termelés egyaránt nem volt gazdaságos 1956-ban új alapanyagként felhasználták a városlődi vörös masszát is kis mennyiségben ugyan, de exportra szállítottak vázákat teljesen malacokat főként Angliába Dániába és Hollandiába
1957-ben félmilliós költséggel létrehozták a jelenlegi korongos és masszakészítő műhelyt, s új gépeket, berendezéseket vásároltak. Egy újabb alapanyagból a fehér masszából történő gyártás is megkezdődött. Ebből az anyagból kezdetben csak a Kerámia HTSZ. részére (Budapest) történt gyártás, majd később az ÜVÉRT, a kerámia lámpatestek gyártásának bevezetésével pedig a RAVILL Nagykereskedelmi Vállalat részére is. A fehéráru bevezetésével lényegesen nőtt •a kerámiagyár termelése, amely 1969-ben már 3099/m Ft-ra emelkedett.
A telep bővítése érdekében 1964-ben 3 millió Ft-os beruházással újabb üzemrész épült fel.. Ezzel egyidőben egy új kemence és csőkemence megépítése vált szükségessé, amely együttesen még újabb 2 millió Ft beruházást jelentett. A kerámiagyárban ekkor már több mint 150 féle terméket készítettek és értékesítettek.
1966-ban a kerámia termékek nagy részét a díszműárun belül a vázák, és készletek; a boros; vizes, likőrös készletek képviselték.
Az egyéb üzemi beruházások mellett 1966-ban l millió forintot fordítottak a dolgozók szociális és kulturális ellátásával is.
1968-ban portát építettek és az üzemet bekerítették.
Részben a beruházások, részben a termelékenység növekedése lehetővé tette, hogy a gyár termelési értéke is tovább emelkedjen. Amíg 1955-benS0-100 ezer forintot termelt 50 dolgozóval, addig 1963-ban már elérte az 5935/m Ft termelési értéket 121 fő foglalkoztatásával.
A. termelési érték a következő években még tovább emelkedett: 1966-ban 7157/m Ft, 1967 ben 9014/m Ft, 1968-ban 9428/m Ft volt 144 fős munkáslétszámmal. 1973-ban elérte már a 15 491/m t-os termelési értéket 147 munkásával.
A kerámiagyár termelése mindig a kereskedelem igényeire épült fel. Időközben a termékek struktúráját változtatni kellett részben' a szép, tetszetős s ugyanakkor a gazdaságos termékek gyártására helyeztük a súlyt.
Termékeink iránt a kereslet mindinkább nő. A díszmű kerámia termékeink iránti keresletet csak 70%-át. tudjuk kielégíteni. A kereskedelem igényeinek teljes mértékű kielégítése érdekében 1975. évi üzembe helyezéssel újabb 8350/m Ft értékű nagy beruházás van folyamatban. E beruházással részben Magyarszombatfa és környéke lakóinak foglalkoztatását is biztosítani kívánjuk. A kerámiagyár dolgozóinak 48%-a nő. A női munkások 'létszámát a későbbiekben még növelni kívánjuk.
A kerámiagyár exporttevékenységet 1956 ban kezdte meg. A lámpaáruk gyártásának növelésével 1969-ben már mintegy 2500/m Ft értékben exportáltuk s új külkereskedelmi partnerként lépett be Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország .
1973 -ban a vállalat már 563 /m Ft értékben exportált s a külkereskedelmi piacunkhoz csatlakozott a Német Demokratikus Köztársaság is.
Dr Kós Károly
A zürricvölgyi fazekasság története