Hódmezővásárhelyen az ősztől már nem folytatják a kerámiaipari szakmunkások képzését. A napokban vizsgáztak azok az utolsó tanulók, akik megszerezték a Kalmár Zsigmond Szakképző iskolában a 3 éves kerámia- és porcelánkészítő szakképesítést. Új évfolyamot érdeklődés hiányában nem indítanak, nincsenek tanulók az alacsonyabb osztályokban sem. Kihasználatlanul fognak állni a több millió forint értékű tanműhelyi berendezések. Üresek lesznek az égetőkemencék, senki nem használja a korongokat, öntőpadokat, de a nagy tudású, tapasztalt szakoktatók helyzete sem tisztázott.
A remélhetőleg nem végérvényes „megtorpanás" okai összetettek. Hasonlóan az országos képhez ebben a térségben is állandó kereslet van a képzett munkaerő iránt és a 2020-tól bevezetett új szakképzési törvény, valamint a kormányzati programok is kiemelten támogatják a szakmák megszerzését.
Hódmezővásárhely és a közvetlen földrajzi közelében - Orosháza- Szentes - számos vállalkozás foglalkozik kerámia készítéssel, amelyek összesen 2000 személynek adnak munkát. Közöttük találhatunk olyan nagy foglalkoztatókat is, mint a Villeroy & Boch, az Imerys Tűzállóanyaggyár, vagy az Alföld Porcelánedénygyár, illetve a HK Ceram vagy a Cerlux műszaki kerámiákat gyártó vállalatok.
Nehezen képzelhető el, hogy a vállalatok számára annak ellenére nincs igény a felkészült szakmunkásokra, hogy az elmúlt évtizedekben megváltozott a kerámiaipari technológia és a dominánsan kézműves munka helyett iparosodtak a gyártási eljárások, ezzel együtt megváltoztak a foglalkoztatottakkal szemben támasztott kompetencia elvárások. Ugyanakkor az is fontos kérdés, hogy Hódmezővásárhely városában, melyet sokan az ország kerámiaipari fővárosának tartanak megtörténhet-e, hogy a véglegesen megszűnik a kerámia szakma utánpótlását biztosító szakmunkásképzés.